Szépen előre megterveztem mindent. Csináltam magamnak sok szabadidőt, nyugodtat és zavartalant. Kitaláltam, hogy mikor melyik tantárgyra fogok készülni. Kidolgoztam a memoriterek tanulásának hatékony technikáját.
Aztán jött az élet, a, járvány, az iskolabezárás.
Semmi nem alakult úgy, ahogyan kellett volna. A biztonságos terveim bizonytalan szorongássá váltak. Nem tudok emberileg mindent megtenni, egyszerűen nem megy: csak töredékesre vagyok képes.
Mindez csak azért történhet így, hogy ha mégis sikeresen lezárom ezt a vizsgaidőszakot, akkor nyilvánvaló legyen: nem miattam, nem az én erőfeszítéseimből sikerült. Csakis Isten kegyelme miatt, mert ő szeretné, ha itt lennék.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
